2009. szeptember 29., kedd

Már nem kell sokat aludnunk és mehetünk

Bár sajnos messze vagyunk mégis sikerült pár dolgot elintéznünk: Judit kitartásának és utánajárásának köszönhetően a vizet és a villanyt már majdnem sikerült a nevünkre íratni.

Apu kreativitásának köszönhetően készen van az ajtót védő bejárati rácsunk. Nagyon gyönyörű lett, apukám barátai "csak" egy csodálatos iparművészeti alkotásnak titulálták. A rács nagyon szép és nagyon nehéz festeni, de lassan ott is az utolsó stádiumba érünk.

Szakértőnk megnézte, hogy milyen szigetelési módszerek vannak, melyiket lehet házilag megcsinálni, és most már biztos, hogy megpróbáljuk. Abban, hogy sikerülni fog, csak reménykedni tudunk. Nagyon jó lenne, mert a ház alapok nélkül épült és nagyon vizes. Jó lenne, ha kiszáradna, jó lenne, ha sikerülne...

Igazából, a mit vigyünk le, mit ne felejtsünk el taktikai megbeszélés holnap lesz.

Ami biztos:

- teherautóval megyünk 7-en.

- a házépítő hölgytagoknak beszervásztam 4 pár egyforma piros, virágos gumicsizmát. A fanyűvő képre gondolva ,melyet Judit puszta baráti szeretetből belinkelt úgy gondolom, hogy munka közbe is több figyelmet kell szentelnünk a kinézetükre.

- többen leszünk, mint a múltkor és jobban fogjuk érezni magunkat.

- sót már most bekészítek.

- most én fogom a barátnőmet fényképezni / természetes, beállítás és smink nélküli képekre gondolok, melyet majd munka, ill. különböző dolgokkal való küzdés pillanatokban gondolok elkészíteni /

- a következő bejegyzést Rézi mama- vagy Judit írja / de vicces legyen ám!


Egy kedd délutánon megvolt a mit és hogyan tegyünk-vigyünk kupaktanács. Gondolatban már a patak medrének tisztításánál tartottunk, de aztán egymást visszarángatva a valóság talajára egy A4-es oldalon felsoroltuk a szükséges felszerelések listáját és úgy döntöttünk, hogy lehet a gyümölcsfák megmetszése, még nem fér bele a 4 naposra tervezett munkafolyamatba. Jó, ha a szigetelési munka és az eresz kijavítása, esetleg vakolatverés még fizikailag kivitelezhető. Hihetetlenül türelmetlenek vagyunk már, és azonnal indulnánk.

A nagyik már kész menüsorral várják a rajtot. Csak győzzük megenni, amit a catering szolgálat felsorakoztat. Reméljük, szakmai szempontból kivetnivalót most nem találunk az ételekben, (lásd előzőekben zelleres só és hasonlóak...)

Most csak egy miatt imádkozunk és az, a kedvező időjárás….

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése